
KOLLARITS KRISZTINA: Tanulmányok a Napkeletről.
Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014.
Napkelet, a zárolt folyóirat
Kabdebó Lóránt: Egy tiltott folyóirat - a Napkelet.
Rózsafalvi Zsuzsanna recenziója a "Csak szétszórt őrszemek vagyunk..." című kötetről
Irodalomtörténeti Közlemények, 2015. 2. 281-285.
Rózsafalvi Zsuzsanna: Egy elfeledett polémia Schöpflin irodalomtörténete ürügyén
http://www.kortarsonline.hu/2012/12/arch-egy-elfeledett-polemia/13841(Kortárs, 2012. dec., illetve „Nem csak a magam terhét hordom” Tormay Cécile és a Napkelet. Szerk.: Erős Kinga - Kollarits Krisztina, Orpheus Kiadó, Bp. 2013, 187-221.)
„Intő példa minden kritikusnak: a rokonérzés és az ellenszenv mértéktelensége egyaránt torzít.” Schöpflin Aladár Tormay Cécile-ről és a Napkeletről.

Filep Tamás Gusztáv: Tormay Cécile Erdélyben, Erdély a Napkeletben
(Magyar Napló, 2013. 2., illetve „Nem csak a magam terhét hordom” Tormay Cécile és a Napkelet. Szerk.: Erős Kinga - Kollarits Krisztina, Orpheus Kiadó, Bp. 2013, 222-249.)
Filep Tamás Gusztáv: Tormay Cécile Erdélyben, Erdély a Napkeletben
Ekler Andrea: Németh László és a Napkelet
(Kortárs, 2013. 1., illetve „Nem csak a magam terhét hordom” Tormay Cécile és a Napkelet. Szerk.: Erős Kinga - Kollarits Krisztina, Orpheus Kiadó, Bp. 2013, 250-267.)
http://www.kortarsonline.hu/2013/01/arch-nemeth-laszlo-es-a-napkelet/14957Németh László és a Napkelet kapcsolata levelezése, életműbeli utalások, visszatekintések, Napkelet-beli közlések és a recepció alapján.

Kollarits Krisztina: Írónők a Napkelet körül
(Magyar Napló, 2012. 7. 13-22., illetve „Nem csak a magam terhét hordom” Tormay Cécile és a Napkelet. Szerk.: Erős Kinga - Kollarits Krisztina, Orpheus Kiadó, Bp. 2013, 163-186.)
Kollarits Krisztina: Írónők a Napkelet körülÍrónők a Horthy-korszakban. Ritoók Emma és Szentmihályiné Szabó Mária.
Kollarits Krisztina. Tormay Cécile és a pályakezdő írók. A Napkelet megújulása az 1930-as években
Tormay Cécile-emlékkonferencia. A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei 4. Szerk.: Kollarits Krisztina. MMA, Bp. 2013. 81-104.
www.mma.hu/kiadvanyok/-/content/10180/1/tormay-cecile-emlekkonferenc-21933-tól a Napkelet megfiatalodott, kísérletezővé vált, új szerzőket, formákat és témákat próbált ki. A munkatársai között találjuk Hamvas Bélát, Szabó Zoltánt, Rónay Györgyöt, Thurzó Gábort, Jékely Zoltánt, Dékány Andrást. 1937-ben a Napkelet és a Nyugat megosztva kapta a Kisfaludy Társaság ezerpengős jutalmát.
Filep Tamás Gusztáv: Bölcselők, szellemtörténészek, esszéírók a Napkeletben
Tormay Cécile-emlékkonferencia. A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei 4. Szerk.: Kollarits Krisztina. MMA, Bp. 2013. 105-117.
www.mma.hu/kiadvanyok/-/content/10180/1/tormay-cecile-emlekkonferenc-2Fasiszta, antiszemita vagy radikálisan jobboldali beállítottságú volt-e a Napkelet? Szekfű Gyula, Hamvas Béla, Joó Tibor és Hajnal István a Napkeletben.
Cseke Péter: Erdélyi magyar irodalom a budapesti Napkeletben
Tormay Cécile-emlékkonferencia. A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei 4. Szerk.: Kollarits Krisztina. MMA, Bp. 2013. 119-146.
www.mma.hu/kiadvanyok/-/content/10180/1/tormay-cecile-emlekkonferenc-2Erdélyi szerzők írásai a Napkeletben. Kritikák, recenziók az erdélyi irodalomról.
Schöpflin Aladár: Búcsú a Napkelettől.
Nyugat, 1940.10.
Szép csendben, búcsúztatók és gyászszertartások nélkül, kimúlt a Napkelet, havonként megjelenő irodalmi és kritikai folyóirat.
Tormay Cécile alapította 1923-ban. Annak idején nagy kezdősebességgel indult. Támogatta anyagi eszközökkel gr. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, terjesztésében a hatóságok részéről némi szelíd nyomás érvényesült, különösen vidéki városokban, Tormay Cécile népes tábora, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége is mozgósította magát s tagadhatatlanul rokonszenvvel fogadta a magyar intelligencia akkori közvéleménye. Bevallott célja az akkor úgynevezett keresztény megújulás irodalmi szolgálata volt s be nem vallottan a Nyugat ellensúlyozása. Magam is láttam annak idején a kultuszminiszter egy köriratát, amelyben felhívta a címzetteket a Nyugat irányzata ellen indult folyóirat pártolására. Ez a célzata azonban gyakorlatilag nemigen volt tapasztalható, Tormay Cécile előkelő szelleme nem engedte, hogy folyóirata fölösleges polémiákkal s az akkor divatos politikai jelszavak hangoztatásával szálljon ellenünk harcba. Irodalmi súlyával akart hatni. Meg kell állapítanunk, a tónusa előkelő és írókhoz méltó volt. ...

PHD Napkelet fejezet
Részlet Kollarits Krisztina: A régi ház és a lerombolt ház. Tormay Cécile kísérlete a konzervatív értékek védelmére. PhD-dolgozat. 2008. kézirat
6.1. A Napkelet indulása
6.1.1. Megváltozott szellemi környezet - a Nyugat válságperiódusa
1919-20 éles cezúrát jelentett a magyar kulturális életben, az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság megítélése nemcsak az utca emberét, de a művészeket is erősen megosztotta: más értelmet nyert a századelő liberalizmusa, a zsidó asszimiláció és a nemzeti irodalom fogalma. 1918 előtt a magyar értelmiségre nem volt hatással a modern, antiliberális kultúrkritika, 1919 után viszont az antiliberalizmus mind jobb, mind baloldalon teret nyert. ...

A híd túl messze volt
Babits és a Napkelet kapcsolatáról
Kollarits Krisztina: „A híd túl messze volt”. Babits és a konzervativizmus kapcsolata 1917-39. Új Forrás 2008.9.
A magyar szellemi életre A Holnap antológia és a Nyugat megindulásától kezdve a 30-as évek elejéig rányomta bélyegét egyfajta megosztottság: modernek és konzervatívok, kozmopoliták és nemzetiek, bal- és jobboldaliak néztek egymással farkasszemet, a „táborok” többé-kevésbé átjárhatatlanok voltak. Persze akadtak kivételek, gondoljunk csak Németh László pályájára, akit a Nyugat avatott íróvá, aztán a Protestáns Szemle és a Napkelet munkatársa lett, majd egy évet ismét a Nyugatnál töltött, mielőtt saját lapját megindította volna. De talán nem is jelent kivételt Németh, hisz azáltal, hogy igyekezett nem tudomást venni a „táborok”-ról, hogy lapok fölötti pozícióra törekedett, végső soron csak azt érte el, hogy sehova sem tudott igazán tartozni. Ennek szimbóluma egyszemélyes folyóirata, a Tanu. ...

Csetepaté
„Nálunk kitartó propagandával terjesztették el a közvéleményben azt a dogmát, hogy aki konzervatív, vagy korlátolt, ostoba, vagy eladta magát.” (Fábián István)
Kollarits Krisztina: „Csetepaté” az irodalomban. Fábián István részvétele a második és harmadik nemzedék vitájában
Életünk, 2009. 3.sz. 50-57.
Fábián István (1903-61), szombathelyi születésű irodalomtörténész neve mára már szinte feledésbe merült. Róla szóló irodalmat alig találunk, írásai jó része csak régi folyóiratokban hozzáférhetőek. Igaz, a Szombathelyi tudós tanárok kötetben megjelent Tüskés Tibor-tanulmány kísérletet tesz pályájának áttekintésére, Köbölkúti Katalin pedig 1995-ben összeállította Fábián műveinek bibliográfiáját, illetve 2004-ben a Pannonia Kiadói Alapítvány gondozásában megjelent egy válogatás Fábián írásaiból Ízlés és irodalom címmel.1 Pedig Fábián István a Szerb Antal, Halász Gábor esszéíró nemzedékének tagja volt, kritikusi pályájukat mindhárman a Nyugat ellenlapjaként indított Napkeletnél kezdték.
